Az ilyen programok azok, mit minden Nőnek, lánynak. asszonynak, nagyinak kötelezővé tennék.
Én már hónapok óta vártam, hogy mikor tudok én is ott lenni Fehér Levendula és Évi műhelye szervezésében azon a bizonyos alkotói FESS! Workshoppon ahol is a fotókat István Gabriella készítette.
Már az elsőn szerettem volna ott lenni, de akkor még nagyon a versenymunkámra hangolódtam, de most végre szabadságot kaptam.
Voltam már jó pár workshoppon alkotói mivoltom óta, de ennyire hangulatos, családias és sokat adón még soha. A helyszín Szentendre Skanzen, ami annyira magával ragadó és témába passzoló, csend és nyugi, hogy én ott magam úgy éreztem, mintha más dimenzióba kerültem volna.
Szükségem volt egy kicsit másra, ami nem gyöngy, de az alkotás varázsát megtartja. miből talán még merítek és kedvet ad. Éviékkel ez mindig könnyen megy. Fantasztikus párost alkotnak Zsuzsival és az ő kedvesével Sanyival.
Megérkeztünk a Skanzenbe ott már gyülekezett a kis csapat, kikkel kisvasúttal indultunk el a pajtához, ahol a napot töltöttük.
Na de ami ott fogadott minket...hát ámulat. Komolyan mondom, hogy mindenre számítottam, de erre nem. Az, hogy olyan ünnepi terített büféasztal fogadott és mellé kávé, levendulaszörp, hogy csak ámultam, hogy mindenki hozta a maga hozzájárulását a napi hangulathoz, már megalapozta, hogy Itt ma nagyon jó lesz!
Az asztalon minden előkészítve az alkotáshoz, de nem ám csak úgy oda rakva, hanem minden a legnagyobb ízléssel és eme ízléshez társuló eleganciával tálalva. Megtisztelt és éreztem a törődést, ahogy ott foglalkoztak velünk, úgy, mint mikor egy régen várt vendéget otthon fogadunk.
Mindenki megkapta a maga köténykéjét, amit bizony ajándékba kaptunk és mellé egy tünemény, kézzel hímzett és nevemmel ellátott kitűzőt.
Ismerkedés, rácsodálkozás, történetek és hogy jéé Te vagy Ő?, - mert itt sokan online ismerjük ám egymást és ha még személyesen nem találkoztunk, hát így megy ez.
A téma órakészítés volt. Az meg hozzám igazán közel áll :-) Úgy is indultam el, hogy na, ez olyan Kedvesnek ajándékba készülő darab lesz.
Megkaptuk az itinert Évitől és mindenki kedvére alkotott. Persze minden lépésünkre figyelve, hogy a sikerélmény meglegyen és közben Zsuzsi extra tippeket, ötleteket és jó tanácsokat adott.
Sanyi, ki profi mód keverte nem csak a hangulatot, de mindenki óhaját is és mint az ételbe a fűszert apránként adogatta a hozzávalót. Ritka jó ember Ő, ki Zsuzsannája mellé úgy oda teszi magát, hogy kívülállónak is menten átjön, hogy Ők ketten, így egy kerek.
Tetszett, hogy nem volt pörgés, mindenki saját ritmusában alkotott és öröm volt látni, hogy a teljesen egyformának induló alapból, mennyire más és más alkotások készültek.
Biztos vagyok benne, hogy az a nap, mindenkire körülbelül úgy hatott mint rám...még-még-még alkotni akarok, hogy húúú az is de mennyire jó ötlet úgy... és legközelebb én is olyat akarok. :-)
Nehéz volt eljönni és ott hagyni ezt a hangulatot. Jó párszor vissza-visszaültünk meghallgatni, elmesélni még valamit.
Kellenek ezek az ismerkedések, közös alkotások és kell még sok-sok ilyen ember, kik megtanítják kissé másként látni ezt a világot.
Kívánom és ajánlom Nektek, hogy ha módotokban áll barátnővel, anyával, lánykáddal próbáljátok ki, mert alkotni jóóó és ha ezt ilyen körítésben teszed, ilyen emberekkel, nem csak tanulni fogsz, hanem
- A lelked is kisimul. -
fotók: István Gabriella
